Raktári kód:189037ISBN:9786158077132EAN:9786158077132Megjelenés:2020.
Kötésmód:keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám:464Nyelv:magyar
Korábban nem tudtam, mifélék a magyarok, aztán az önkéntesekről szóló jelentésekből kiderült: a nyugat széttépte, a Balkán eltaposta, a kommunizmus kisemmizte, s anyagi-szellemi rabságba hajtotta őket. Minden szomszédos országban sok van belőlük, pedig kitelepítették, elüldözték, bedarálták őket, s mégis élnek. Trianon olyan a magyaroknak, mint a japánoknak Hirosima, csak Hirosimát mindenki gyászolja, Trianon végzetéről pedig azok sem tudnak, akik okozták. A magyarok is olyanféle népek, mint mi, szovjetek. Mi Lenin népének valljuk magunkat, ők meg Szűz Mária királyságának, s ahogy Lenin sem egyesítette újra a világ proletárjait, Szűz Mária sem foltozta össze a szétrabolt Magyarországot – írta a szovjet-tatár brigádírnok.
***
Megírtam: Révfalussy szomszéd még mindig bárónak hiszi magát. Nyíltan hangoztatja: a háború előtt az egész bérház az övé volt, csak a kommunisták elkobozták tőle. Méltatlannak tartja, hogy öregségére mosókonyhában lakik a tüdőbajos feleségével.
Megírtam: Csutorásné miatt nem zárhatjuk éjszakára a nagykaput. Hazavárja a fiát a málenkij robotról. Lacika… mert így nevezi a fiát, Lacika érettségi előtt lement focizni a grundra, ahol szovjet felszabadítóink mind a huszonkét játékost felterelték egy teherautóra. Öt év után tizenhárman tértek haza közülük, de Csutorásné nem hisz nekik. Nem nyugszik bele, pedig mindegyik fiú mondta neki, bezárhatja a kaput éjszakára – jelentette lakótársairól a házmester.
