Kötésmód: kartonált
David Engels szerint korunk olyan hatalmas és halaszthatatlan kérdései láttán, mint a népesség csökkenése és elöregedése, a csökkenő ipari termelés, a munkanélküliség, a bevándorlás, a demokrácia hanyatlása, a politikából való kiábrándultság, az állami eladósodás, a növekvő bűnözés és a szociális juttatások robbanásszerű megnövekedése, alig kételkedhetünk abban, hogy a következő évek politikai döntései meghatározók lesznek az európai földrész hosszútávú túlélése szempontjából. De hasonló problémák valójában nem először merülnek fel kontinensünkön.
Már a Római Köztársaság kései történelmében, a Kr.e. I. században hasonló nehézségekkel nézett szembe Európa: munkanélküliség, az értékrend hanyatlása, tömeges bevándorlás, a népesség csökkenése, globalizáció, technokrácia, termeléskiszervezés, aszimmetrikus háborúk, gazdasági oligarchia, a bevett vallások és kultuszok hanyatlása, társadalmi polarizálódás, széthulló családok és materializmus.
David Engels lenyűgöző történeti-filológiai felkészültséggel mutatja be, hogy kétezer évvel ezelőtt milyen válaszok születtek a maihoz hasonló történelmi helyzetben. Úgy látja, hogy Európa újra arra pontra jutott, ahol a kérdés végül ismét az: átlépi-e valaki a Rubicont. Diagnózisa szerint, ha az egyre fenyegetőbbnek tűnő válság az Európai Unió polgáraiban fel tudná ébreszteni az összetartozásnak azt a szellemét, mely minden állam és kultúra nagyságának egyetlen letéteményese, remélhetnénk, hogy Európa a jövőben minden újabb politikai és gazdasági veszélynek ellen tud majd állni. Anyagi szempontból kétség kívül szegényedhet ezek hatására, erkölcsileg és politikailag azonban végül megerősödne.
A szerző a Brüsszeli Szabadegyetem ókortörténész professzora.
