Az emberiséggel egyidejű a tudásszomj, ez alól nem kivételek a nők sem, bármelyik korszakot vizsgáljuk is, ha nem is mindenkinek adatott meg ennek oltása. Az írás megjelenésével együtt pedig megjelent az olvasás is, bár nem mindeki volt e kettőnek egyidejűleg a birtokában.
Jelen kötet célkitűzése, hogy néhány 18. századi erdélyi asszonykönyvtárat ismertessen, bemutatva azok létrejöttét, összetételét, utóéletét, tulajdonosaik életkörulményeit, olvasási szokásait, valamint ennek kapcsán áttekintse a nők társadalmi helyzetét, művelődéshez való viszonyát.
Igyekeztem a lehető legmélyebben feltérképezni a gyűjtő asszonyok olvasói portréját, szem előtt tartva mentalitásuk fejlődését, a műveltségukre jellemző megkulönböztető jegyek meghatározását. Megállapítottam környezetuk alakításának mértékét: mind rájuk gyakorolt, mint pedig az általuk a saját környezetukre gyakorolt hatását.
Következtetéseket vontam le életformájuk, műveltséguk és ízlésuk feltárásával ezeknek könyvállományuk összetételére gyakorolt hatásáról. Mindezek közben az egyes asszonyok személyiségére jellemző kulönbözőségeket is felszínre hoztuk a csekély számú adat segítségével.
Elsőként Bethlen Kata könyvtárának rekonstruálása volt az elérendő cél, mivel ilyen állományrekonstrukció eleddig még nem készult. Ezt követte a Bethlen Kata köré szerveződött asszonycsoport könyvtárainak feltérképezése, illetve olvasási szokásaik, kapcsolatuk feltárása a fellelhető adatok tukrében.
E csoport tagjai voltak: Bethlen Imréné Gyulai Klára, Teleki Lászlóné Ráday Eszter, Korda Zsigmondné Nemes Júlia. Ahhoz, hogy ne csak hipotéziseket állítsunk fel a tékák összetételéről, Bethlen Kata és Bod Péter hatásáról a főúri hölgyekre, akik az asszonykört alkották, s hogy valóban kitűnjék, miféle típusú gyűjteményekkel, műveltséggel állunk szemben, összehasonlításokat kellett elvégeznunk.
