Leírás
Turi Gábor (1951) Nyíregyházán született. A középiskolát Sárospatakon végezte, diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-angol szakán szerzett, majd elvégezte a Magyar Újságíró Szövetség iskoláját. Pályáját újságíróként, szerkesztőként kezdte. A jazzmuzsikával az 1970-es évek közepén jegyezte el magát, az évtizedek során több száz írása, tanulmánya jelent meg hazai és külföldi lapokban, folyóiratokban. A Magyar Nemzet és a Gramofon zenekritikai folyóirat rendszeres szerzője. Az 1980-as években az International Jazz Federation angol nyelvű, Jazz Forum című magazinjának magyarországi tudósítója volt. 1992-95 között Londonban kulturális attaséként, 1998-2002 között Washingtonban sajtóattaséként teljesített diplomáciai szolgálatot. 2002-2006 között Debrecen kulturális és külügyi alpolgár-mesterének választották. Éveken át tartott jazzkurzusokat a Debreceni Egyetem Észak-Amerika Tanszékén. Három könyvet írt a jazzről Azt mondom: jazz (Zeneműkiadó, 1983), A jazz ideje (Osiris, 1999) és Amerikai jazznapló (Gramofon, 2019) címmel. A The History of European Jazz címmel Angliában 2018-ban megjelent európai jazztörténet magyar fejezetének szerzője, New Orleans tiszteletbeli polgára. Fulbright-ösztöndíjjal 2013-ban három hónapot Newarkban, a legnagyobb amerikai jazzarchívumban töltött a kortárs amerikai jazz tanulmányozásával. Munkásságát a Magyar Jazzszövetség Pernye András-életműdíjjal ismerte el.
A jazz az egyik leginkább kortárs művészet. A pillanatban rögtönözni, másodpercről másodpercre alkotni misztérium. Ennek a varázslatos műfajnak krónikása és elemzője Turi Gábor, akinek majd öt évtized alatt keletkezett írásait gyűjti egybe ez a könyv.
Lapjairól átfogó képet kapunk arról, hogy az 1950-es évek óta hol tűrt, hol tiltott, hol támogatott státuszban hová is jutott el a jazz Magyarországon. Milyen fejlődési utat járt be, mely korszakokban kik voltak a jeles képviselői, hogyan született meg Gonda János által a magyar jazzoktatás, milyen volt és milyen ma a hazai jazzélet. Egyáltalán, arról, hogy van-e sajátosan magyar jazz, és hol van a helyünk a világ jazztérképén.
Ma a legrangosabb helyszíneken, a Müpában, a Zeneakadémián szól a jazz, sikeres fesztiválok működnek, nemzetközi mércével is nívós klubok üzemelnek. A magyar muzsikusok magas színvonalon játszanak, rengeteg a tehetséges fiatal. Vannak befutott művészeink, akik, e sorok írójával egyetemben, részesei a nemzetközi körforgásnak, rendszeresen, sikerrel szerepelnek külföldön.
A műfaj elismertetéséért, népszerűsítéséért, a fiatalok támogatásáért rengeteget tesz az 1990-ben alapított Magyar Jazz Szövetség, a hazai jazzélet motorja, amelynek kétszer is alelnöke, hosszú ideig vezetőségi tagja volt Turi Gábor. A szövetség sok olyan eseményt tart életben, illetve programot és versenyt szervez, amelyek egyedülálló vállalkozások a magyar jazzéletben.
Az utóbbi években a jazz fejlődéséhez felzárkózott a jazzkritika is. Naponta frissülő internetes portálok működnek, rendszeresek az újságcikkek, könyvek és dolgozatok születnek a témában. A Pernye András-díjas szerző a jazzt nagykorúvá válása óta kíséri figyelemmel: tudósít, rögzít, értékel, a szövetségnek ma is aktív és segítő tagja. Könyve a jazzt belülről ismerő és szerető szerző munkája.
Bágyi Balázs
jazzdob-előadóművész, zeneszerző,
a Magyar Jazz Szövetség elnöke

-max1920-max1080.webp)


