Leírás
Az öngyilkosság és a gyilkosság motívumrendszerének segítségével fejti föl Zelei Miklós egy magyar falu elmúlt hét évtizedének folyamatos pusztulását.
Groteszk, csetlő-botló pártemberek, a „jövődarálók” lépnek föl a műben, és tervszerűen pusztítják a faluközösség és a családok életét. A krónika mozaikszerű ikonográfiában áll össze: időugrásokkal, nemzedékek sorsának egymásra vetítésével, képtelenségükben is hiteles létmozzanatokkal.
Zelei Miklós dokumentumregényben korábban földolgozta a vasfüggönnyel kettészakított magyar ikerfalu (Kisszelmenc-Nagyszelmenc) szomorú történetét. Mostani prózakötete lényegében a „gyilkos idők” újrateremtése – az írói fantázia és a nyelvi invenció szárnyain.
Groteszk, csetlő-botló pártemberek, a „jövődarálók” lépnek föl a műben, és tervszerűen pusztítják a faluközösség és a családok életét. A krónika mozaikszerű ikonográfiában áll össze: időugrásokkal, nemzedékek sorsának egymásra vetítésével, képtelenségükben is hiteles létmozzanatokkal.
Zelei Miklós dokumentumregényben korábban földolgozta a vasfüggönnyel kettészakított magyar ikerfalu (Kisszelmenc-Nagyszelmenc) szomorú történetét. Mostani prózakötete lényegében a „gyilkos idők” újrateremtése – az írói fantázia és a nyelvi invenció szárnyain.
Zelei Miklós (1948) író, drámaíró, újságíró. Kiskunhalason született, Budapesten él. Előző kötete Kortárs Kiadónál: A kettézárt falu (2017)
