– Matematikus létére hogy hihette, hogy földön kívüliek küldenek önnek üzeneteket? – kérdezték a harcardiak a filmsztár kinézetű és végtelenül gőgös zsenit.
– Mert a természetfölötti lények gondolata ugyanúgy talált rám, mint a matematikai gondolataim – szólt a válasz. – Úgyhogy komolyan vettem őket.
Így kezdődött John Nash története, a zseniális matematikusé, aki harmincévesen már legenda volt, amikor az őrültség hatalmába kerítette, és aki – hála egy gyönyörű nő önfeláldozásának és a matematikustársak lojalitásának – évtizedek kísértetléte után ismét visszatért, hogy Nobel-díjat és világhírt szerezzen. A díjnyertes filmet ihlető könyv, Sylvia Nasar nagy sikerű életrajza az emberi szellem drámája, melyben hihetetlen hányattatások során gyógyít és győzedelmeskedik a szeretet.
Huszonegy évesen John Nash egy briliáns, vidám és meglehetősen különcként viselkedő diák a Princeton Egyetemen. Az órák látogatása helyett a nagy ötletet keresi és meg is találja. A közgazdaságtan addigi alapelveit megcáfolva megalkotja a racionális emberi viselkedésekre vonatkozó, máig leghatásosabbnak bizonyuló elméletet.
Tíz évvel később, kiemelkedő matematikusi karrierjének csúcsán – és nem sokkal azután, hogy feleségül vesz egy gyönyörű fiatal fizikusnőt – drámai fordulat áll be az életében. Idegei felmondják a szolgálatot, és kitör rajta a skizofrénia. A következő három évtizedet állandó érzékcsalódásoktól gyötörve, munkára képtelenül, többnyire ideggyógyintézetekbe zárva éli le. Csendes, magába zárkózó, szellemszerű figura, aki időnként kísértetként kóborol a Princeton Egyetem folyosóin.
Hatvanévesen hirtelen újra kinyílik számára a világ, amikor skizofréniája soha senki másnál nem tapasztalt enyhülést mutat, majd a Nobel-díj Bizottság neki ítéli a legnagyobb tudományos elismerést. John Nasth felesége és kollégái végtelen türelme és szeretete, valamint saját küzdeni tudása visszatéríti a szellemvilágból.
